A belügyminisztérium, a rendőrség és a titkosszolgálatok egykori alkalmazottai ugyanis jól jártak: minden ledolgozott év kettőnek számít náluk a nyugdíj kiszámításánál. Így ők több mint 2 ezer lejes juttatást kapnak. Ez egy szűk réteg, mindössze 195 ezren vannak.

Két millióan viszont abszolút szegények azaz a létminimum alatt élnek. Románia ezzel a harmadik helyen szerepel azon az uniós listán, ami a szegény nyugdíjasakat illeti. A bolgár nyugdíjasok a legszegényebbek, őket a ciprusiak követik.  És Hollandiában van a legkevesebb szegény nyugdíjas. Csakhogy, és itt van az EU-s mérce bökkenője: az számít szegénynek, aki nem kapja meg a nemzeti átlagjövedelem 60 százalékát sem. No komment: nálunk ezt 1500-1700 lejből kell kiszámolni,  Hollandiában viszont 2400 euróból.

Ha ugyanis zöld energia kerül be az országos energia rendszerbe, az minden bizonnyal áremelkedéssel jár. ÉS zöld energia előállítására van jelenkező bőven, az országban jelenlevő energetikai vállalatok ugyanis most már állami és uniós támogatást is kapnak a megújuló energiaforrások felhasználására.

Várható tehát drágulás, ha már lesz   zöld energiánk. A kérdés az, mit szólnak a fogyasztók hozzá.

Nálunk a zöld, a környezetbarát életmód még gyerekcipőben jár, és persze az energiatakarékossághoz pénztárca is kell. Ezért van az, hogy noha Romániának rendkívűli zöld energia potenciálja van, főként víz- és szélenergia terén, mégsem látunk vízerőműveket és szélparkokat úton-útfélen. NA majd ezután….. és idővel talán olcsóbb is lesz

Köztudott, hogy Románia nem áll jól az uniós források lehívásával. Hogy miért nem? Mert kusza, átláthatatlan a rendszer és túlságosan hosszas, bizonytalan, legalábbis több pályázatíró így véli.

Hogy megoldja-e a gondokat vagy sem az esetleges új minisztérium?

Kiderül, ha meghallgatjátok az arcvonalat.

Noha a kisebbségi törvény kormányzati prioritás és az RMDSZ június 30.-ig szerette volna elfogadtatni a parlamenttel, ebből egyelőre nem lesz semmi.  Persze az egyeztetések tovább folynak, és ősszel újra napirendre kerül.  Ha nem hamarabb, egy rendkívüli parlamenti ülésszakon, amely során akár felelősségvállalással is el fogadhatja a kormány a kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabályt.

Időközben azonban a képviselőház emberjogi bizottságában már olyan módosításokat is jóváhagytak, amelyek hátrányosan érintik a magyar közösséget. Ez viszont már botrányos, hogy épp a kisebbségi törvény sértse a kisebbségek jogait…nem?

Nem Székelyföldről, és nem a magyar kisebbségről szól ez a mostani közigazgatási hercehurca, hanem arról, hogy a PDL mindent megtesz, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon kiüsse az ellenzéki pártokat. Jelenleg ugyanis mindössze 14 megye van  PDL-s kézben,  ezzel szemben 17 megyét a PSD, 5-t pedig a PNL vezeti.

A közigazgatási átszervezéssel viszont ezeket a megyéket is egy kormánymegbízott vezetné, -persze  ideiglenesen-, és ő készítené elő a választásokat is… lássuk be ezzel az intézkedéssel a PDL mindenképpen jobb pozícióba kerülhet a 2012-es választásokon.

Egyelőre a régióátszervezés lekerült napirendről, az RMDSZ külön kérésére. Ősszel viszont újra tárgyalnak róla, és elképzelhető, hogy a PDL-nek, na meg Traian Basescu-nak  mégis sikerül véghez vinnie még idén az ország átszervezését..

Legalábbis sokan okolják már őket az euró bukásáért, ami még meg se  történt és az eurózóna válságért.  Noha, ha ők visszatérnek a drachmához, az nem jelenti azt, hogy megszűnik az eurózóna, csak azt, hogy ezentúl kevesebb tagországban lesz forgalomban az euró.  Sőt még meg is erősödhet az eurózóna a görögök kilépésével.

Görögország az Eu egyfajta kudarctörténete- a görögök ugyanis nem igen tudtak profitálni az európai integrációból, mint például az írek. Ezért a görög összeomlás elkerülése mindenképpen Európa érdeke: jön is a 110 milliárd eurós mentőcsomag soron következő 12 milliárd eurós részlete, csak a görögök vezessék be a megszorításokat. Azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyek ellen a görög lakosság hónapok óta tüntet. És nem úgy sztrájkolnak, mint nálunk tették annak idején a Boc-kormány megszorításai ellen, hanem kicsit kitartóbbak. Nem?

Ki lesz Marosvásárhely polgármestere? Lesz-e, lehet-e ismét magyar polgármestere Marosvásárhelynek? Ezek a kérdések hetek óta foglalkoztatják a vásárhelyi lakosokat. Többen úgy vélik, hogy van esély egy magyar győzelemre, hiszen kedvez az új választási törvény. És ha összefognak a magyar érdekvédelmi szervezetek, politikai alakulatok és egy közös magyar jelöltet állítanak, akkor igenis lehetséges, hogy ismét magyar vezetője legyen a városnak. Az Erdélyfm közéleti naplójában, az Arcvonalban, Illyés Gergely politikai elemzővel a marosvásárhelyi magyar összefogás esélyeit vizsgáltuk meg, és az is kiderült, hogy ki lehet az esélyes jelölt a vásárhelyi polgármesteri tisztségért.

Ők ugyanis kis pénzért több száz hektáras mezőgazdasági területeket vásárolnak fel Romániában. Az alacsony árak és a jó minőség csábító a nyugat-európaiak és az arabok számára is.  A szaktárca szigorítaná a földvásárlást, de azt elismeri, hogy a külföldi befektetések jól jönnek a román mezőgazdaság számára. Mely valljuk be, eléggé a romokban hever.

A termőterületek kihasználtsága nálunk a legnagyobb, pedig az európai átlagnál hétszer nagyobb a mezőgazdasággal foglalkozók aránya. A kistermelők viszont labdába sem rughatnak a külföldi befektetők mellett, mert tudjuk a mezőgazdasághoz pénz kell, ami az őstermelőknek nincs, a dánoknak viszont van.

Ezért lesz Románia  Európa mezőgazdasági eldorádója. A kérdés: milyen áron? és megéri-e?

Hetek óta téma Románia regionális átszervezése. Eddig több forgatókönyv is napvilágot látott ugy-e, de megegyezés még nincs, és a lakossághoz csak információ foszlányok jutottak el arról, hogy miről is szólna az átszervezés, hogyan fogja ez érinteni a mindennapi életüket.

Ennek ellenére a honatyák úgy gondolják, hogy nem szükséges népszavazást szervezni a kérdésben, Traian Basescu államfő meg van győzödve róla, hogy az átszervezést egyértelműen támogatja a lakosság.

Ezt viszont nem így tartja az ellenzék, emiatt a Szociál-Liberális Szövetség népszavazást kezdeményez a kérdésben azokban a megyékben, ahol a Szövetség politikusai vezetnek.

A kérdésük így hangzik: „Egyetértenek-e Románia államfőjének azon szándékával, hogy felszámolják az önök megyéjét?”.

Önök egyetértenek-e ezzel?

Szükséges vagy sem a népszavazás?

Mi is kíváncsian várjuk a véleményeket!

A politikusok viszont egyáltalán nem.  Mármint nem megbízhatóak.  Legalábbis ez a romániaiak véleménye a választott képviselőikről egy GFk felmérés szerint. És nemcsak mi ábrándultunk ki a politikusok kampányígéreteiből, hanem a legtöbb európai is, kivétel a svédek.  Irány tehát Svédország, mert a svédek nemcsak a politikusokban, hanem a rendőrökben és az orvosokban is bíznak.

Mi leginkább a papokban…Nem túl meglepő: a rendszerváltás óta az egyházba vetett bizalom töretlen, noha az elmúlt években csökkent kissé, a botrányok miatt.

Na és mi a helyzet a politizáló papokkal vagy a papoló politikusokkal? Szerintetek?